A szöveg legfontosabb sajátossága a szövegelemek összekapcsoltsága,azaz a szövegösszetartó erő ( a szövegkohézió).
Két fajtája van:
- globális kohézió: a szöveg egészére ható összetartó erő.
- lineáris kohézió ( a szövegegységek, a mondatok láncszerű összekapcsolódása.
A szöveg globális kohéziójának eszköze a szöveg témahálózata.
A témahálózat a szöveg mondanivalója, témája, amiről a szöveg szól: szereplők, tárgyak, fogalmak, helyszínek...
A téma folyamatos jelentését biztosítják a témamegjelölő szavak és a kulcsszók. Ezek a jelentésbeli kapcsolatot teremtik meg a rokon értelmű szavak, tágabb jelentéskörű szavak, ismétlődések útján.
A kulcsszókat előre-és visszautalások fűzik össze. pl. határozott névelő, névmások, kötőszók, határozószók, azaz a nyelvtani kapcsolóelemek.
A tartalmi - logikai hálózat: idő-és térbeli, ok-okozati, időrendi összefüggéseket az ige idők, igemódok, igekötők, képzők, határozók biztosítják, mint nyelvtani kapcsolóelemek.
Fontos a témajelölő cím is, mely szintén a globális kohézió egyik eszköze.
A lineáris kohézió eszközei a jelentésbeli kapcsolóelemek és a grammatikai, azaz a nyelvtani kapcsolóelemek.
A jelentésbeli kapcsolóelemek lehetnek szó és szószerkezeti ismétlések, melyek jelentéstani szempontból összefogják a szöveget.
Jelenthetnek tartalmi megerősítést, de színezhetik az ismétlést más-más hangulat, érzelmi töltés, illetve egyazon érzés árnyalatai, fokozatai.
Az ismétlés további formái:
- részleges ismétlés,
- változat, párhuzam, ellentét.
A rokon értelműség az ismétlődés sajátos formája.
Mivel a rokonértelmű szavak jelentése azonos, vagy csak árnyalati eltérésben különbözik, ezek a szavak lehetőséget adnak az egyhangúság elkerülésére.
A metaforikus kifejezések új színt vihetnek a szövegbe.
Szövegösszetartó erő lehet az is, ha a valóságot halmazként fogjuk fel, és felsoroljuk a halmaz elemeit.
Ebbe az esetben a rész-egész viszonyán alapul a felsorolás.
A tagmondatok és mondat egészek logikai-tartalmi elrendezése során ok-okozati, előzmény-következmény, időrend, figyelem felkeltése-oldása szerkesztési alapszabályokra épülnek fel szövegeink.
A magyarázó - kiegészítő közbevetések szerepe a kiegészítés, a magyarázat amik el is maradhatnának a szövegből.
Zárójellel, két gondolatjel vagy két vessző közé téve szerkesztjük be a mondatba őket.
Jelentésszintű kapcsolóelemek lehetnek a téma-réma kapcsolatok, vagyis az ismert és az új közléselemek.
Grammatikai kapcsolóelemek a névmások, toldalékok, a birtokos személy jelek, vagy a többesszám jele, a hiányos mondatok, a határozott névelő, a kötőszó, a szórend és mondatrend.
