Minden nyelv különböző változatokban él. Több nyelvváltozatot használunk. Például az egységes köznyelvet és valamelyik nyelvjárást, vagy szakmánkat tekintve valamelyik szaknyelvet.
A nyelvváltozatokat nem lehet egymástól elhatárolni, hatnak egymásra, az egyes ember nyelvhasználatában pedig összefonódnak.
Nyelvjárásnak nevezzük az adott területen használt egységes nyelvváltozatot, amelyben a tájnyelvi hatások felismerhetők. A magyar nyelvjárások között nincsenek megértésbeli problémák, főleg hangtanukban különböznek egymástól.
Legnagyobb nyelvjárások
- nyugati: - kettős hangzók használata,
- sok helyzetben rövid i, u, ü,
- dunántúli: - nincsnek kettős hangzók
- sok helyzetben rövid i, u, ü,
- déli: ö-zés,
- tiszai: i-zés,
- palóc: a és á hang dominál,
- északkeleti: ö helyett e pl. mögött- megett,
- mezőség: o helyett a pl. malom - malam,
- székely és csángó: elbeszélő múlt, régmúlt pl.mene,
- szaknyelvek: a foglalkozásoknak, szakmáknak jellegzetes szókincse van. Jellemzője a szakszavak használata. pl. négyzetgyök,
- gyermeknyelv, dajkanyelv: kisgyermekek és a velük beszélő felnőttek nyelvhasználata. Jellemző rá a kicsinyítő képzős szavak használata.
- Hobbinyelvek: különböző szabadidős tevékenységek nyelvhasználata.
- Ifjúsági nyelv: 10 éves kortól felnőtt korig jellemző. Sokat merít a szlengből. pl.olajra lép.
- Argó vagy tolvajnyelv: eredetileg a bűnözők titkos nyelve volt. Célja bizonyos dolgok eltitkolása, a kívülállók nem tudják a valós jelentést. pl.lóvé, szajré.
- Szleng: városi nyelvváltozat, finomítva átveszi az argó elemeit.
