A szövegszerkesztés menete:
1. lépések: Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. Anyaggyűjtés előtt elővázlat írása a céltudatosabb gyűjtés érdekében.
2. Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adatok, tények, gondolatok összegyűjtése.
Források: - mások tapasztalatai (könyv, film, internet)
- saját tapasztalatok (megfigyelések, utazások, kísérletek)
Következtetések levonása, egyéni ötletek hozzáadása.
3. Elrendezés: Az anyag elrendezésekor alakul ki az anyag váza. Csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat. Kiválasztjuk a fontosabb gondolatokat, tételmondatokat. Ezek közé rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, ezekből épül fel a vázlat, amiben szerepelhetnek a kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.
4. A befogadást és a megértést segítő elvek
- Egység elve: A szöveg tárgyára vonatkozzon mindaz, amit írunk.
- Haladás és folyamatosság elve: minden mondat továbbvigye a téma kifejtését, vagy új nézőpontból mutassa be azt.
- A mondanivaló logikus elrendezésének elve: nem elég összekapcsolni a szövegrészeket, logikus sorrendbe kell állítani őket.
- A mondanivaló arányos elrendezésének elve: a szövegrészek terjedelmét, az egyes részek kifejtettségét, a szöveg egészéhez, a kommunikáció céljához igazítsuk. Nagyobb teret és időt kapjanak a fontosabb részek.
- A fokozatosság elve: A meggyőző beszédben a fontosabb részeket a szöveg elejére vagy végére kell tenni.
5. A szöveg kidolgozása
- Megfogalmazzuk a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget.
- Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket.
- Ügyeljünk a nyelvhelyességre, helyesírásra.
- Előadásmód megtervezése (nem nyelvi eszközök alkalmazása)
- Önellenőrzés, a beszéd felmondása.
- Törekedjünk a spontánnak tűnő, természetes, szabad beszédre.
- A felolvasás nem alkalmas forma nyilvános előadásra.
6. A szöveg előadás
